A nagy út

Kőrösi Csoma Sándor életregénye
Jótollú újságíróként ismertük mintegy két évtizeden át Korda Istvánt, aki időnként egy-egy formabiztonságról és kifinomult irodalmi izlésről tanuskodó verssel is jelentkezett. Irodalmi riportjai is feltűnést keltettek és éppen ezért senkit sem lepett meg, amikor híre ment annak, hogy nem mindennapi vállalkozásba fogott: megírja a Székelyföld nagy fia, Kőrösi Csoma Sándor életének regényét. Az írónak ennél a munkánál hatalmas dokumentációs anyaggal kellett megbírkóznia. Az erdélyi Kőrösből nekiindulva, Csoma Sándor, a vékonypénzű diák, a nagy enyedi kollégiumon keresztül eljut Németországba, a híres göttingeni egyetemre, ahol Blumenbach professzor feltevéséből kiindulva megérlelődik benne a terv, hogy Ázsiában felkutassa a magyarok őshazáját. Nagyenyedre visszatérve, 1819-ben gyalogszerrel útnak indul Kis-Ázsián, Teheránon, Bokharán és Afganisztánon át, ezer veszéllyel és a pénztelenség átkával dacolva, eljut Indiába, onnan Nyugat-Tibetbe, ahol két lámakolostorban behatol a tibeti nyelv és irodalom akkoriban még szinte teljesen feltáratlan rejtelmeibe. Leküzdve minden gátat, minden nehézséget, Kőrösi Csoma Sándor az első európai nyelvtudós, aki kivételes érzékével – jó néhány európai és keleti nyelven kívül – folyékonyan elsajátítja a tibeti nyelvet is. Kalkuttába visszatérve sajtó alá rendezi sokéves megfeszített munkájának eredményét: az első tibeti-angol szótárt és nyelvtant, amely 1834-ben jelenik meg és mint úttörő munka tudományos körökben mindenütt feltűnik. A nagy nyelvtudós Kalkuttában rendezgeti az ázsiai népek nyelvén felgyülemlett kéziratokat, majd – nem adva fel eredeti tervét – 1842-ben Lhasza felé indul a magyar őshaza felkutatására, de útközben megbetegszik és ötvennyolc éves korában meghal. Megkapóan, lenyűgöző művészi eszközökkel, hitelesen írja le Korda István „A nagy út“-ban az akkori nagyenyedi kollégium, a tizenkilencedik századbeli Göttingen, a Balkán, Közel- és Közép-Kelet életét, a gyarmatosító hatalmak fondorkodásait, amelyeknek útvesztői ellen harcolva, az állandóan feltornyosuló akadályokat leküzdve haladt Kőrösi Csoma Sándor célja felé. A mindvégig érdekfeszítő, úgy az ifjúságnak, mint a felnőtteknek szánt regény az emberi akaraterőről, akadályoktól vissza nem rettenő hajthatatlanságról, a tudományos célkitűzések követésének hősiességéről szóló nagyszerű, feledhetetlen hősköltemény.